Az ozmózisos berendezés működésmódja
A fordított ozmózis technológia a rendkívül finom szűréshez hasonlítható, ezért hiperszűrésnek is nevezik. Ez az eljárás egy a természetben alapvető jelentőségű folyamat megfordításának elvén működik: az ozmózis két, félig áteresztő membránnal elválasztott folyadék koncentrációjának kiegyenlítését jelenti. Ez a folyamat mindig bekövetkezik, ha két különböző ionkoncentrációjú vizes oldatot félig áteresztő fal választ el egymástól.
A fordított ozmózis (angolul: reverse osmose) során a vizet egy szintetikus, félig áteresztő membránhoz nyomják, amely a vízmolekulák számára áteresztő, de a nyersvízben lévő szennyeződések számára nem.
A magas ionkoncentrációjú oldalon (csapvíz, nyersvíz) nyomás (vízvezetéknyomás) lép fel, amely a vizet a másik irányba, azaz az alacsonyabb koncentrációjú tiszta víz oldalára kényszeríti.
A nemkívánatos oldott anyagok (pl. keménységi összetevők, sók, mész, nitrát, növényvédő szerek, hormonok és gyógyszerek maradványai, mikroorganizmusok, hogy csak néhányat említsünk) molekulaméretük miatt nem tudnak átjutni az ultrafinom membránon - a membrán másik oldalán, a tiszta víz oldalán tehát szinte kizárólag tiszta, ionok nélküli víz található.
Mivel a működés során folyamatosan csapvíz áramlik be a benne lévő anyagokkal együtt, a membrán által visszatartott anyagokat folyamatosan el kell távolítani, hogy a membrán ne tömődjön el.
Ennek eredményeként a fordított ozmózisos rendszer nemcsak tiszta vizet, hanem szennyvizet (koncentrátumot) is termel, amely a nemkívánatos anyagokat megnövelt koncentrációban tartalmazza, ezt ki kell öblíteni. Ez rögtön rávilágít a fordított ozmózis technológia és a akkumulációs szűrőket használó technikák közötti egyik komoly különbségre. A hatásfok (a szűrt víz mennyisége és a csőből származó nyers vízmennyiség aránya) soha nem lehet egy, mert mindig keletkezik „szennyvíz”. A szennyező anyagokkal dúsított szennyvizet azonban mindig elvezetik, így soha nem halmozódnak fel a visszatartott szennyező anyagok az ozmózisos membránon, ami jelentősen csökkentené a membránok élettartamát.